A település története

A falu nagy valószínűséggel az 1200-as években már létezett. Abod település neve az Aba személynévből eredeztethető. Középkori oklevelekben Vyobod (Újabod), Abád, Oboud, Opud, Obad neveken szerepel. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Borsod és Heves vármegyékben.

A XVI. század közepén már a Bebek család birtokát képezte. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár, de miután 1566-ban a király megostromolta a várat és elvette Bebek György jószágait, a birtokuk Aboddal együtt kincstári birtok lett.

1576-ban a török feldúlta és lerombolta Abodot, majd az írásos forrásokból kiderül, hogy egy évvel később már a török adófizetők között található. A község 1690-ben került először a gróf Csáky család tulajdonába egészen a XIX. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. A források szerint az 1730-as évektől a XVIII. század közepéig tartó második bevándorlási hullám volt a legnagyobb. A Rákóczi szabadságharc és a pestis járvány sok áldozatot követelt ezen a vidéken.

A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszertíteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A „legkeményebb” kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.