Abodi Görög Katolikus Egyházkösség

Egyesek 1700 körüli időkre teszik az abodi görög katolikus parókia (egyházközség) megalapítását. Ugyanők állítják, hogy a barokk templom már 1745 előtt állt a települést övező dombok egyikén a temetőben. Az idősebbek emlékezete szerint az első világháborúban elvitt harangok feliratán 1742 volt. Az 1982-es sematizmus szerint a templomot 1710-ben Kisboldogasszony tiszteletére szentelték és 1747-ben már mint omladozót említik.

A katolikus lexikon a paróchia létesítésének időpontját 1694-re teszi, ugyanakkor megerősíti az 1710-es templomszentelést. (Ezek az időpontok viszont már azt feltételezik, hogy a ruszinok az 1600-as évek utolsó évtizedeiben  – egy “nagyobb” létszámú közösségként – már Abodon voltak.)

A templom kamarai (királyi kincstári) típusterv alapján készült. Műemlék jellegű. A homlokzat előtti tornya mellett rézsutos falak láthatóak. A szentély félköríves. A copf stílusú ikonosztázion (képállvány) a templommal együtt készülhetett el, Padits Péter munkája. A címünnepe (a templom búcsú napja): szeptember 8., Mária születése. A level – melybe a készítését az “abodi orosz gazdák” megrendelték -, a Nyíregyházi Orthodox Egyházművészeti gyűjteményben található. Az ikonosztázion képeit 1844-ben festette át Dobrovolszky Lajos képfestő.

A Szent Anna kápolna, melyben a szendrői ferencesek látták el az itt élő, kisszámú latin rítusú híveket. Mára ez a görög katolikusok fennhatóságához kapcsolódik. Minden évben nagy esemény a kápolna búcsúja, mely a júliusi Anna naphoz legközelebb eső vasárnap tartattik meg.

A református templom a XIII. században épült román stílusban. Az egyenes záródású szentély XV. századi falfestményei ma már ne láthatók.
A lőrésszerű ablakok idézik a román erődtemplomok építészeti jellemzőit. A huszártoronyban egy 1612-ből származó harang lakik.