LAKOSSÁGI FELHÍVÁS

a felelős állattartói magatartásról és az állatvédelmi jogszabályok betartásáról

„az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége"


A JÓ GAZDA GONDOSSÁGA

„Az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak,·egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)"


AZ ÁLLATKÍNZÁS BŰNCSELEKMÉNY!

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 244. § kimondja:

/1) Aki

o) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b} gerinces állatát vagy veszélyes állatát e/Uzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedéí szabadságvesztéssel büntetendéí.

/2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

  1. az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

  2. több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.


Amennyiben Ön állatkínzást tapasztal, értesítse a RENDŐRSÉGET és/vagy a legközelebbi állatvédő szervezetet!


A FELELŐS ÁLLATTARTÓI MAGATARTÁS MEGSZEGÉSE {GONDATLAN ÁLLATTARTÁS) SZABÁLYSÉRTÉS!

A felelős állattartói magatartás legfontosabb jogszabályi előírásait az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről(továbbiakban: Ávt.), valamint a 41/2010, (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról tartalmazzák.

Az Ávt. általános szabályként említi:

  1. §./1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekréíl gondoskodni.

    /2) Az állat életfeltételeinek kialakitásánál tekintette/ kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztos/tani kell oz egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalan/tó állatok e/külön/tett tartását.

    /3) Az állattartónak gondoskodnia keli az állat Igényelnek megfele/éí rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenéírzéséről.

  2. § /1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfe/eléí és biztonságos e/he/yezéséréíl, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról,


2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről pedig kiegészíti a fent említett jogszabályokat a következőkkel:

193. § /1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

o) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b}természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

e) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szá/1/tja,

  1. élelmiszer-e/árusító üzletbe, közfürdő területére vagy Játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,

    szabálysértést követ el.

    A felsorolt jogszabályokban foglaltak megszegése szabálysértésnek minősül, mely állatvédelmi bírsággal szankcionálható. Az állatvédelmi bírság alapösszege a jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint: 15.000 Ft, mely a cselekmény típusától függően kap szorzót a bírság összegének megállapításánál.


    244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 4. melléklet tartalmazza:

    Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetek és szorzók, néhány példa:

    A mulasztó Alkalmazandó szorzó {x 15.000Ft)

10

8


8

8

6

6


5

5

6

3

2-4


A fent említett szorzók további szorzókkal növelhetik az összeget, amennyiben több állat sérelmére, vagy nem magánemberként követik el az állatkínzást vagy gondatlan tartást. Az állatvédelmi bírság köztartozásnak mlnősül!II

Amennyiben Ön gondatlan tartást észlel, kérjük, forduljon a területileg Illetékes JEGYZŐHÖZ és/vagy állatvédelmi szervezetekhez! A jegyző minden bejelentés esetén köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni. Az intézkedés során a jegyző (és a területi járási hivatal)


Magyarországon az állatvédelmi egyesületek civil szervezetek, tehát nem hatóságként működnek. Legfőbb feladataik közé tartozik azonban, hogy minden - hozzájuk érkező - valós bejelentést megvizsgáljanak, és eljárás kezdeményezését kérjék az illetékes hatóságoknál. Segítse munkájukat azzal, hogy bizalommal fordul hozzájuk, és szükség esetén Ön is bejelentést tesz a megfelelő szervekhez, hisz ez mindenkinek állampolgári joga és kötelessége! Fontos tudni, hogy a bejelentő akárhova fordul, minden esetben kérheti névtelensége megőrzését!

Amennyiben Önnek, mint állattartónak is van olyan háziállata, melyről a továbbiakban a fenti jogszabályokban leírtak szerint, azoknak megfelelően gondoskodni már nem tud, vagy arra nem képes, értesítsen állatvédő szervezetet - akár minket is- az együttműködés megteremtése, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a fenti állattartási szabályok megszegése miatt Ön ellen is feljelentéssel éljenek az ilyen ügyekben eljáró szakhatóságok felé!


JAVÍTSUNK EGYÜTT A MAGYAR ÁLLATTARTÁSI KULTÚRÁN!


2015. PCAS Állatmentő Egyesület

További információk: http://pcas.blog.hu/